Roul-roul tenyésztése

A rulrul vagy csokros fürj (Rollulus rouloul) tenyésztése

A fácán félék (Phasianidae) a madarak osztályának, tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe tartozó család. Egyes rendszerezők használják még a fogolyformák (Perdiciane), pulykaformak (Meleagridinae), fajdformák (Tetraoninae) családokat is.

 

A Rulrulformák (Rol1ulinae) alcsaládba 4 nem és 24 faj tartozik.

Xenoperdix- 1faj

Caloperdix-l faj

Rollulus- 1 faj

Arboruphila – 21 faj

 

Előfordulási helyük: Dél-Burma, Dél-Thaiföld, Malajzia, Szumátra és Borneó.

Fészküket a madarak úgy készítik, hogy gödröt kaparnak és kibélelik száraz levelekkel, valamint fűből kis kupolát építenek a fészek fölé. Hófehér tojásokat raknak, számuk 4-6. Kotlási idő: 18-21 nap.

 

 

 

25 cm hosszú, rövid törzsű madarak. A hím alig nagyobb, mint a tojó. Mindkét nemnél, piros bőrfolt van a szem körül és a lábak is pirosak. A hím aktív, zöldes-kékes-fekete tollazatú, barnás szárnytollakkal. A feje tetejét vörös korona díszíti, fehér homlokfolttal. A tojó szárnya barna, teste fényesen csillogó borsózöld. A fiatal madarak 8 hetes koruk után színesednek, ezt követően látszanak majd a tojóra és hímre jellemző vonások. Általában párban járják a sűrű erdőt, magvak gyümölcsök és gerinctelenek után kutatva. Mikor megzavarják, inkább futni szeret, de ha szükséges, rövidtávon repül, lekerekített szárnyaival. Némi aggodalomra ad okot, hogy megsemmisítik az élőhelyét. különösen a fakitermelés jelent nagy veszélyt a faj számára. Úgy tűnik azonban, hogy valamivel alkalmazkodóbb, mint más délkelet-ázsiai fácán fajok.

Etetés: Apró, minőségi magkeverék, rengeteg gyümölcs, Mexikó-mix, tojásos lágy eleség, lisztkukac+gyászbogár lárva, megszórva vitaminokkal, ásványi anyaggal, kálciummal. Emellett jó minőségű, csiráztatásra alkalmas apróbb magok jelentik főképp takarmányát.

 

2015 nyár végén vettem 3 véridegen ivarérett pár rulrult egy holland tenyészetből. Mivel ezek a madarak nem bírjak a téli klímánkat, ezért egy 15 C°-os helységben, külön páronként elhelyezve őket, várták a következő tavaszt. 2015 októberében találtam az egyik pár alatt egy tojást.

Mivel nem volt nekik betéve sem fészekanyag, sem fészekodú, és a tisztántartás érdekében kihúzható tálca volt a ketrec alja, ezért a tojást elvettem, hogy majd keltetőgépbe helyezem. Nagy meglepetésemre ,mind a három pár tojni kezdett. Folyamatosan gyűjtöttem a tojásokat. Meg is voltam lepődve, mivel nem indítottam őket és nem is voltam felkészülve a tojásokra. Úgy gondoltam, majd tavasszal a dús növényzetű röpdében, számukra kihelyezett fészkekkel, teszik majd a dolgukat. Ha már így alakult, beindítottam a keltetőgépet. Hőfok 37,5 C°, a páratartalom 60-70 % körüli volt. A kelésidő 18-21 nap, de a 15. napon a tojásokat tálcára helyeztem és a páratartalmat megemeltem.

 

Közel 20 tojás került a keltetőgépbe, amiből 6 fiókát sikerült keltetni és felnevelni. Kelést követően, mikor a csibék felszáradtak, infralámpa alá tettem őket. Eleinte meg kellett nekik mutatni, hogy hol a víz és a lisztkukac, amiből ihatnak és ehetnek majd. Elsősorban porrázúzott indítótáp és tojásos lágyeleség, kicsi lisztkukacokkal volt a fő táplálékuk. Első itatásnak kamillás vizet kaptak, ezután 10 %-os AlfaElixír almacetet itattam 1%-os töménységben. A lisztkukac nagyon fontos a nevelésükben és a továbbtartásban is! Ahogy növögettek, úgy kaptak egyre több gyümölcsöt, zöldséget, csíráztatott apró magot (amit én használtam az a Deli Nature cég 33-as számú keveréke volt, ami csíráztatásra tökéletes magkeverék).

 

 

 

 

 

 

 

A 8. hét után kezd el látszani, hogy melyik fióka hím és melyik tojó. Hímeknek a fej felső és hátsó részén a tarkó felé kezd a korona kifejlődni. A hímek tollszínezete sötét, míg a tojóké zöld lesz.

 

 

A következő évben mind a három pár madár egy tágas, jól benövényesített kinti röpdébe került tavasszal, ahova elfektetett madárodúkat raktam ki fészek gyanánt. A tojók az odúkba kialakították kicsiny fészküket és lerakták 5-6 tojásukat, sőt kotlani is kezdtek a tojásokon. A kikelő kicsinyeket elválasztottam a szülőktől, mert tartottam tőle, hogy apró méretük miatt átbújhatnak a röpde rácsozatán, és prédájává válhatnak macskáknak, szarkáknak, stb.

Az év közben a szabadban tartott fürjeket a teleltető helységbe október elején helyeztem át, amikor is a kinti hőmérséklet 10 C° alá csökkent.

 

Az igazsághoz tartozik, hogy a csibék felnevelése – tapasztalataim szerint – egyáltalán nem mondható könnyűnek. Az igazán kritikus időszak az életük első 3 hete. Ez időszakban gyakran tapasztaltam, hogy mindenféle tünet nélkül pusztulnak el az egyébként egészségesnek tűnő fiókák. A kikelő    kismadaraknak mintegy 50 %-a élte meg a felnőtt kort, bármilyen lelkiismeretesen és szakszerűen is gondoztam a csibéket. Tartásukat és tenyésztésüket így leginkább azoknak tudnám javasolni, akik már rendelkeznek tapasztalattal más fürj és fácánfélék tartásában.